Tisztelt Látogató! A www.nfszk.hu oldal jelenleg fejlesztés alatt van. A teljeskörű tájékoztatás érdekében kérem, látogasson el korábbi honlapunkra, a www.fszk.hu oldalra is.

AAK-Módszertani Központok

Mi az AAK?

Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK)  kifejezésben az alternatív szó arra utal, hogy a beszéd- és kommunikációképtelen személyek számára a hagyományos kifejezési módok (beszéd, írás) helyett más megoldásokat kell keresni, melyek az egyszerű reflexektől a nyelvi szintű alkalmazásig terjedhetnek.

Az augmentatív kommunikáció az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. Lényege, hogy hiányzó beszéd pótlására a sérült személy nonverbális úton fejezi ki magát, felhasználva mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a hangjelzések, gesztusok, manuális rendszerek és/vagy a betűket, rajzokat, jelképeket, fotókat, tárgyakat stb. tartalmazó kommunikációs eszközök, valamint hangadó gépek (kommunikátorok) biztosítanak. Minden augmentatív kommunikációs rendszer térben és időben eltérő használhatóságú, egyénre szabott kommunikációs eszközből áll.

Augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök (AAK–eszközök) alatt a különböző üzenethordozó eszközöket, a kommunikációs stratégiát és technikát, valamint az ezeket kiegészítő segédeszközöket értjük.

Célcsoport

A célcsoportba a komplex kommunikációs szükségletű személyek tartoznak.

Olyan személyek, akiknél a beszélt és/vagy írott nyelv súlyos mértékű zavara áll fenn, mely által a kommunikáció csak az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök és módszerek bevonásával lehet hatékony és akadálymentes.

veleszületett és szerzett komplex kommunikációs igényű személyek esetében a maradandó és/vagy tartós kommunikációs zavart előidéző leggyakoribb kiváltó okok lehetnek:

  • szülési agyi károsodás (cerebral paresis),
  • intellektuális képességzavar,
  • autizmus,
  • fejlődési apraxiák, diszfáziák, afáziák,
  • halmozott sérülések,
  • traumás agykárosodás,
  • egyéb agyi történések – pl.: daganatos megbetegedés, agyvérzés,
  • előrehaladó idegrendszeri betegségek – pl.: sclerosis multiplex, Parkinson-kór, ALS,
  • szájberendezést érő traumák – pl.: fül-orr gégészeti beavatkozások.

Szolgáltatások

Kommunikációs képességek és készségek felmérése – az első lépés, mely során a szükségletek és a fejlesztendő területek meghatározásra kerülnek. A felmérések eredménye alapján a szakemberek megalkotják az egyén kommunikációs fejlesztési tervét, amely tartalmazza a fejlesztés és támogatás konkrét céljait, azok megvalósításának módját.

AAK-fejlesztés – az AAK eszközök és módok kiválasztása, betanítása, gyakorlása. A folyamat monitorozása rendszeres és/vagy időszakos konzultációk alkalmával történik. A fejlesztés során az eszközök elkészítése és kialakítása az egyéni igények figyelembevételével zajlik. A fejlesztések esetében lehetőség van arra, hogy a megsegítés az érintett személy közvetlen környezetében valósuljon meg.

Tanácsadás –  A hatékonyság érdekében szükséges konzultálni az érintett személlyel kapcsolatban lévő egyéb szakemberekkel, családtaggal. Az érintett személyekkel foglalkozó intézmények, szolgáltatók és szakemberek külön is igényelhetnek az AAK témakörében érzékenyítést, felkészítést, szakmai tanácsadást.

Eszközkölcsönzés – az AAK-eszközök kipróbálása, kölcsönzése. A speciális eszközök között megtalálhatóak különféle kialakítású és típusú hangadó gépek, egyéb kommunikációs alkalmazással működő okos eszközök, valamint ezek használatát segítő adaptációs eszközök.

Az alábbi linken elérhető az eszközkatalógus és a kölcsönzés menete és feltételei.

AAK-eszközkatalógus