MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

„Megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációját elősegítő programok támogatása” – FOGLALKOZTATÁS 2016
A program eredményei a Módszertani ajánlások tükrében

2017 márciusa és 2018 decembere között 8 szervezet valósította meg a projekt „A” komponensét, mely az „Oktatási intézményből kilépő fiatalok elhelyezkedésének támogatása” feladat köré szerveződött.

Munkájuk során a szervezetek az oktatási intézményből kilépő 16-30 év közötti célcsoporttal dolgoztak: sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, illetve fogyatékos fiatalok, egyetemi hallgatók kerültek bevonásra. A vállalt feladat a célcsoport megfelelő információkkal történő ellátásától a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokon át a munkáltatókkal történő együttműködésig sokféle tevékenységet felölelt. Minden szervezet saját korábbi szakmai tapasztalataira építve, saját megközelítésében valósíthatta meg programját.

Ennek köszönhetően többféle szempontból is láthatóvá vált, hogyan épülhet fel egy ilyen tevékenységsorozat. Módszertani ajánlásaikban részletesen megosztják az érdeklődőkkel, hogy milyen tapasztalatok megszerzésén át vezetett az út a fiatalok sikeres munkaerőpiaci felkészítéséig, és egyúttal a célcsoportba tartozó fiatalok általános helyzetéről, jellemzőiről, körülményeiről is árnyalt képet kaphatunk.

A tevékenység hiánypótló, hiszen az érintett diákok felkészítésének gyakorlata az oktatási intézményekben hiányzik, és a tapasztalat azt mutatja, hogy még az ezen a területen dolgozó szervezetek számára sem feltétlenül egyértelműek és széles körben elterjedtek azok a fogalmak és megoldási módszerek, melyeket a program megvalósítására lehetőséget kapott pályázók sikerrel alkalmaztak, sok esetben őket is a tevékenység során szerzett tapasztalataik segítették a megoldás felé.

Az anyagokból jól használható módszereket kapunk arra nézve, hogy milyen módon lehetséges a fiatalok adottságait, motivációit feltárni, a célokat felállítani, és azután megtalálni és széleskörűen felkészíteni a számukra megfelelő munkáltatót a fogadásukra. Önismeret, stresszkezelés, egyéni karrier-tanácsadás, próbainterjú – hogy csak néhányat említsünk a témák közül.

A szociális kompetenciák, illetve a különféle készségek fejlesztésének módszerei, valamint a munkára felkészítő képzések is részletes bemutatásra kerülnek, és a program során megszervezett állásbörzék tanulságait is megismerhetjük. Egy hamar népszerűvé vált társasjáték is kifejlesztésre került, amely a munkaerőpiac leképezésével játékos formában teszi átélhetővé a játékosok számára, milyen nehézségekbe ütköznek a megváltozott munkaképességűek álláskeresésük során.

A diákokon és a munkáltatókon kívül a projekt célcsoportjához tartoztak még a köznevelési intézmények, a család, a foglalkozási rehabilitáció intézményrendszerének szereplői is. Ehhez kapcsolódva említésre kerülnek az esetleges kockázati tényezők is, és például a szülők, a család felkészítésére is találhatunk jól bevált gyakorlatokat.

Fontosnak tatjuk megemlíteni, hogy a program időtartama alatt a szakmai információáramlást, együttműködést a szakmai konzultációk és a minden megyében és Budapesten is megrendezésre került, nagyon jó visszhangot kapott, összesen 20 ágazatközi találkozó is segítette.

A program eredményeképpen 73 fő került elhelyezésre a nyílt munkaerőpiacon.

Szándékunk szerint a most közreadott ajánlásokat haszonnal tanulmányozhatja, meríthet ötleteket belőlük minden, a területen dolgozó szervezet:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem módszertani ajánlása
Kézenfogva – Összefogás a Fogyatékosokért Alapítvány módszertani ajánlása
Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány módszertani ajánlása
Munkaerőpiacon Maradás Egyesület módszertani ajánlása
Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. módszertani ajánlása
Salva Vita Alapítvány módszertani ajánlása
Special Pécs Fogyatékosokért Alapítvány módszertani ajánlása
Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány módszertani ajánlása

ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁS ÖSZTÖNZÉSÉNEK HÁTTÉRTÁMOGATÁSA

„Megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációját elősegítő programok támogatása” – FOGLALKOZTATÁS 2016
Atipikus foglalkoztatás ösztönzésének háttértámogatása komponens eredményei

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása bővítésének egyik lehetősége az atipikus foglalkoztatás, ehhez szeretne gyakorlati segítséget nyújtani ez a programelem.

A Revita Alapítvány gondozásában három gyakorlati példatár született: részmunkaidős, távmunka keretében foglalkoztatott, illetve a megváltozott munkaképességű személyek önfoglalkoztatóvá válásának útjairól, a gyakorlati tapasztalatokról szóló anyagok. A példatárak tartalmazzák az elmúlt évek témához kapcsolódó szaktudását, hiszen a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintésének tapasztalatait összegzik.

• Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása részmunkaidőben
• Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása távmunkában
• Önfoglalkoztató és teljes munkaidőben dolgozó megváltozott munkaképességű emberek

Projektjük keretében 4 rövidfilm is készült:

• Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása részmunkaidőben
• Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása távmunkában
• Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása teljes munkaidőben
• Vállalkozó és szabadúszó megváltozott munkaképességű emberek

Fontos része a példatáraknak, hogy az említett foglalkoztatási formák, illetve a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának kockázati tényezőit is összegyűjtik.

A Pécsi Tudományegyetem KPVK Munkatudományi Kutatócsoportjának tanulmánya a megváltozott munkaképességű személyek atipikus foglalkoztatásának Dél-Dunántúlon szerzett tapasztalatait ismerteti. A konkrét foglalkoztatási gyakorlatokon túlmenően az írásból alaposan tájékozódhatunk a határozott idejű munkaviszony, a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunkavégzés, bedolgozás, illetve a munkaerő-kölcsönzés elvi és jogi kereteiről is.
A tanulmány bemutatja a vonatkozó HR módszertanát, segítséget nyújtva a munkáltatóknak a megváltozott munkaképességű emberek atipikus foglalkoztatásban történő alkalmazásához.
A Példatár ismerteti a PTE „Érzékeny Egyetem” koncepcióját, támogató gyakorlatát, és olyan esettanulmányokat is olvashatunk, melyek kapcsolódnak az atipikus foglalkoztatás témaköréhez.

• Megváltozott munkaképességű személyek atipikus foglalkoztatási lehetőségei a Dél-Dunántúlon

A Napra Forgó Közhasznú Nonprofit Kft. anyaga a munkáltató szempontjait helyezi előtérbe, azt, hogy az adott munkáltató részére mit jelent az atipikus, az átlagtól eltérő foglalkoztatási forma. Ezen felül a jó gyakorlatok adaptálhatóságát is tanulmányozták, hogy a kevésbé tapasztalt kis- és középvállalkozások is nagyobb eséllyel követhessék a példákat. Azt is vizsgálják, hogy vajon milyen motiváció mentén, és milyen integrációs koncepció és gyakorlat útján valósul meg ez a típusú foglalkoztatás.
A megosztott eszközök, tudások révén igyekeznek a megváltozott munkaképességű, adott esetben inaktív munkavállalók bevonását is elősegíteni, hiszen a megváltozott munkaerőpiaci körülmények ezt különösen indokolttá teszik. Természetesen ebből az anyagból sem maradnak el a jól hasznosítható esettanulmányok.

• “Nekünk bejött” példatár
• “Nekünk bejött” rövidfilm

FOGLALKOZTATÁST ÖSZTÖNZŐ GYAKORLATOK, A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK NEMZETKÖZI TAPASZTALATAI ALAPJÁN

„Megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációját elősegítő programok támogatása” – FOGLALKOZTATÁS 2016
Kutatási eredmények

A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Munkatudományi Kutatócsoportja által összeállított tanulmány kilenc európai országban vizsgálta a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának ösztönzését célzó gyakorlatokat.

Átfogó képet kapunk a tanulmány célcsoportjáról és az Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010-2020 főbb fókuszpontjairól. Az Európában élők hatoda, csaknem 80 millió ember számára valamilyen fokban meglévő fogyatékosságuk miatt nem biztosított a teljes mértékű társadalmi szerepvállalás, és a munkaerőpiachoz történő korlátozott hozzáférésük miatt szegénységi rátájuk 70%-kal magasabb, mint az átlagos embereké.  (27. old).

A jelzett országokban vizsgálják azokat a politikákat és stratégiákat, amelyek jelentősen befolyásolják a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának filozófiáját és irányait. Az Európai Unió tagállamaiban a foglalkoztatási hátrányok kezelésére az aktív, személyre szabott integráció elvét tekinthetjük mértékadónak, melynek részletes kifejtését kapjuk.

A nemzeti szintű ösztönző rendszerek bemutatása előtt a tanulmány kitér a rehabilitációs hozzájárulás elvi megközelítésének lehetséges útjaira, hiszen például éppen a kvótarendszert tekinthetjük szabályozó mechanizmusnak, de éppúgy a szakpolitikai intézkedések hatékonyságát biztosító eszköznek is.

Az egyes országokban működő foglalkozási rehabilitációs rendszerek összehasonlító vizsgálatához természetesen ki kellett dolgozni egy egységes szempontsort, valamint a fogalmak tisztázása is fontos feladatot jelentett, mert a megváltozott munkaképesség fogalma az egyes országokban eltér egymástól.

Minden egyes ország esetében képet kaphatunk a munkaerőpiaci körülményekről, és részletesen bemutatják a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek helyzetét. A foglalkozási rehabilitációra szakosodott intézményeket, a nyújtott szolgáltatásokat, ellátásokat, az aktív munkaerőpiaci eszközöket, intézkedéseket is részletesen tárgyalják. Megismerhetjük az ösztönző rendszerek felépítését, az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatásokat, valamint az alkalmazott kvótákat és hozzájárulásokat.

Általánosságban elmondható, hogy a rendszereknek mindenütt alapvető célja a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatos érzékenység növelése, az, hogy minél több befogadó munkahely jöhessen létre.

Mindegyik országból bemutatásra kerül egy-két, nemzeti szinteken már működő jó gyakorlat, biztosítva ezzel a sokszínűséget. Több országban találhatunk jó példát arra, hogy egy állami tulajdonú cég, védett foglalkoztató nyílt piaci, integrált, főként a szolgáltatási üzletágban működő munkahelyeken mutatja meg a társadalomnak, hogy megváltozott munkaképességgel is teljes értékű munkát lehet végezni nyílt piaci körülmények között is.

A tanulmány végén a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatására a kilenc országban kialakult gyakorlatok összehasonlító elemzése található. Említésre kerül az átalakult munkaerőpiaci helyzet, melynek jellege mindenütt egyre újabb kihívások elé állítja a foglalkozási rehabilitáció intézményrendszerét, és összefoglaló képet kapunk a támogatások, szolgáltatások jellemzőiről, és természetesen a kötelező foglalkoztatás, illetve hozzájárulás összehasonlítása is megtörténik.

Az írás egyik célja, hogy megalapozott szakpolitikai döntések születhessenek a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának motiválása érdekében.

Nem feledkezhetünk el arról a fontos szempontról sem, hogy a célcsoport jelentős munkaerő-tartalékot jelent, ezért foglalkoztatáspolitikai szempontból rendkívül fontos alapos ismeretük.

• Zárótanulmány letöltése

DUO DAY

„Megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációját elősegítő programok támogatása” – FOGLALKOZTATÁS 2016
Duo Day – „Neked munka, nekem álom” 2017. évi nemzetközi program hazai megvalósításának támogatása komponens beszámolója

2017-ben 19 megyében 13 szervezet közreműködésével a Salva Vita Alapítvány központi koordinációjával, illetve útmutatása alapján valósult meg az országos Neked MUNKA Nekem ÁLOM! program.

Ebben az évben 247 résztvevő próbálhatta ki magát az általa kiválasztott álommunkahelyen, és közülük végül 42 fő elhelyezésére is sor került nyílt piaci munkáltatóknál. Az eseményt sajtótájékoztató, médiakampány, slide-show és szóróanyagok kísérték, népszerűsítették.

• Magyar nyelvű projektbeszámoló
• Angol nyelvű projektbeszámoló